28.fejezet

-         Kicsit jobban is figyelhetnél, hogy hova mész.- szólt May Sora után, amikor az már túl akart menni a szállásokon. A lány feleszmélt a gondolkozásból és értetlenül nézett barátnőjére.

-         Bocs…mondtál valamit?

-         Ma kicsit szétszórt vagy nem gondolod?- nézett rá aggódva a másik.

-         Én?! Dehogy! Semmi bajom.- legyezgetett Sora, hogy meggyőzze a kínai lányt, de inkább ezzel magát akarta megnyugtatni. Kisebb nagyobb sikerrel.

-         Hát jó…mindenestre jobban odafigyelhetnél. Még valami bajod esik. Az meg nem lenne túl szép, ha kipurcannál a tizennyolcadik szüli napod előtt. Ha jól tudom holnap után lesz nem?- kíváncsiskodott a lány.

-         De, tényleg most hogy mondod.- mondta unottan Sora.

-         Látom nagyon örülsz ennek is, mint ma mindennek.- jegyezte meg csípősen.

-         Csak fáradt vagyok. Ennyi az egész.

-         Akkor menj haza, zuhanyozz le és irány az ágy.- parancsolt rá a lányra.

-         Rendben. Eddig is ezt terveztem.- erőltetett magára egy mosolyt. Már fent voltak Sora ajtaja előtt.

-         Akkor viszlát holnap.- köszönt el May a lánytól és a saját szobája felé vette az irányt. Sora gyorsan letusolt majd mint aki legalább három napja nem aludt olyan fáradtan dobta le magát az ágyra. Mihelyt befészkelte magát puha ágyába, már el is aludt. Mivel este korán feküdt le így nem csoda, hogy sokkal hamarabb felkelt a szokásosnál. Ami azt illeti hat órakor már készen volt és türelmetlenül várta, hogy teljen az idő. Végül nem bírta tovább és lement reggelizni. Nagy megdöbbenésére Leon már lent volt és nyugodtan reggelizett. Senki más nem tartózkodott rajtuk kívül ott. Mikor a férfi észrevette, hogy Sora belép az ajtón hirtelen megcsillantak ezüstszürke szemei.

-         Te se tudtál aludni?- kérdezte vidáman a lány, amíg leült mellé.

-         Én mindig hamarabb kelek. Csak általában akkor jövök, amikor már itt vannak a többiek is. De ma nem bírtam. Jó, hogy te is hamarabb lejöttél.- mondta pajkosan, ezzel eléggé zavarba hozva a lányt.

-         I…igen.- fordult el elpirulva Sora. Leon arrébb tolta maga elől a tálcáját, áthajolt az asztal felett, kezével lágyan maga felé fordítva a lány arcát először lágyabban majd egyre erősödve csókolni kezdte. Sora felpattant helyéről és átült a  férfi mellé, hogy így még jobban tudják kényeztetni egymást az érzéki csókokkal.

-         Szeretlek.- súgta Leon a lány fülébe alig hallhatóan. Sora beleborzongott, ahogy érezte a férfi leheletét. Már egyre jobban kezdtek belemelegedni amikor betoppant az ajtón Elis.